Dunaremete hallépcső

 Tervező:

Hallépcső Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Betéti Társaság

Dunaremete a Duna egyik legismertebb pontja Magyarországon. Korábban kikötőként is működött és igen régi, megbízható vízszintészlelő hely épült ki itt a főmeder mentén. A dunaremetei vízmérce adatsora természetvédelmi, hajózási és árvízi szempontból egyaránt meghatározó volt. Ma azt mondhatjuk, hogy ebből békeidőben természetvédelmi fontossága maradt csak meg, bár még az árvízszintek megoldatlansága okán is szükség van az adatsorára.

A főmeder ezen a szakaszon egységes, jobbparti mellékágrendszerrel gyakorlatilag nem rendelkezik, mivel itt ér véget a Dunaremetei mellékágrendszer és itt kezdődik az Ásványrárói. Ezen a szakaszon a csallóközi oldalon található jelentősebb mellékágrendszer.

A Duna elterelése óta folyamatosan felvetődött, hogy az alacsony főmedri vízszintek miatt a főmeder és a mellékágrendszer kapcsolata gyakorlatilag megszűnt, és ez káros folyamatok kialakulásához vezet. A hullámtéri vízpótlás kiépítésével a kapcsolat megteremtésének igény tovább nőtt, mivel kialakultak vizes élőhelyek, de ezek nem voltak átjárhatóak, a Duna, és ezáltal a csallóközi mellékágrendszerek irányába is. 1997-ben épült az első hallépcső Dunaszigeten, a Denkpáli ágvéglezásárnál, amely jól funkcionál, és elegendő információt ad a továbbiak építéséhez. Felmerült az igény, hogy egy korábbi jelentős kapcsolódási pontban a dunaremetei ágvégnél is épüljön hallépcső. A Dunaremetei Önkormányzat sikeres pályázata után kezdődött el a tervezés. Időközben azonban az Európai Unió elfogadta a magyar kezdeményezést a VIZA2020 programot. A VIZA2020 program a németországi sikeres Lazac 2000 program mintájára a tokfélék élő és ívóhelyeinek helyreállításán keresztül kívánja elősegíteni a Duna és mellékfolyóinak jó ökológiai állapot vagy a víztestek ökológiai potenciáljának elérését. Ez az elfogadott szándék befolyásolta a tervezést, ezért a tervezésbe bevontuk a kérdéssel foglalkozó VIZA2020 BT. munkatársait is, hogy a megvalósuló hallépcső elsők között vegye figyelembe a tokfélék rehabilitációjára vonatkozó előírásokat. Ez elsősorban nagyobb vízhozam és nagyobb térfogatú hallépcső megtervezését tette szükségessé, ami nyílván nagyobb költségekkel is jár. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy ez egy EU által támogatott program lett vélhetően a finanszírozási források megtalálása egyszerűsödik. A hallépcső tervezése során további nehézséget jelentett a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kérdésének lezáratlansága. Ezért a tervezés során figyelembe kellett venni azt, hogy a kérdés nem fog rövid távon megoldódni. Ezért szükség volt egy művi jellegű hallépcsőrészre, amely a későbbiekben részlegesen felszámolható. Figyelembe kellett venni viszont a várható állapotot is, ezért a hallépcső tervezése során több lehetséges rehabilitációs vízszinthez lehet illeszteni a kiépített műtárgyakat. A tervezés eredménye egy olyan műtárgykomplexum lett, amely az átmeneti időszakban is igazodik a VIZA2020 program főbb paramétereihez, átjárható télen, nyáron és a mellékágrendszer elárasztásának időszakában is. Nagy árvizeknél víz alá kerül és a mellékágrendszer és a főág kapcsolatát ez esetben maga a természet oldja meg. A hallépcső megépítése, a későbbiekben itt végzett kutatások nagymértékben elősegíthetik a vízrendszerek egységének legalább részbeni helyreállítását, és a VIZA2020 program számára megfelelő alapadatok szolgáltatását.

A tervezett munka közművet nem érint. A tervezett hallépcső üzemeltetését integrálni szükséges a Szigetközi Vízpótló Rendszer üzemelési utasításához, azonban annak működését érdemben nem érinti.

Az építés két ingatlan kezelőjét érinti az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot, valamint a Püski Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezetet.

A létesítmény egy év alatt megépíthető, a szerkezeti létesítmények javasolt építési ideje szeptembertől-március végéig a vízállásokra való tekintettel. A kivitelezés kezdeti ideje a szükséges források megszerzésétől függ. A létesítmény közvetlenül csak a megvalósítás területét érinti. A szigetközi vízpótló főágból kikormányzott víz a főág mindenkori vízhozamától függ, de azt érdemben nem befolyásolja, annak 5 %-át nem éri el.