2009.05.18. Picike óriáshalak miniszteri engedéllyel címmel jelent meg cikk a Népszabadság Online-ban. A teljes cikk itt it olvasható.

Magyar pontyokból származó szárított hipofízissel, speciális serkentőanyag segítségével egy kiló vizaikrát szaporított mesterségesen egy román haltelepen Rideg Árpád homokmégyi haltenyésztő. Annak magyarázatát, hogy miért jelentős dolog ez, Pannonhalmi Miklós, a Viza 2020 elnevezésű program egyik kidolgozója a régmúltból indítja. A viza - a tokféle halak egyik óriása - a régmúltban a Fekete-tengerből a Szigetköz és a Csallóköz csendes vizeibe úszott föl ívni. Pannonhalmi szerint az alsó-szigetközi Szőgye településnév például a szégyének vagy szőgyének hívott vizafogó eszközre utal. Később a tokfélék vándorlását a Duna szabályozási munkálatai erőteljesen korlátozták, esetenként szinte lehetetlenné tették. Az 1800-as évek második felében már ritkaságnak számított a viza a Dunában.
 

A még meglévő állomány védelmére Kelet-Európában, Romániában tették a legtöbbet: megtiltották a tokfélék halászatát és a természetes vizekből származó kaviár előállítását, forgalmazását.

Magyarországon 2002-ben dolgozták ki a Viza 2020 programot, amelynek végrehajtásában a Természetvédelmi Világalap (WWF) is segédkezik. Több alkalommal telepítettek - ugyancsak a tokfélékhez tartozó - kecsegét Ásványráró térségében a Dunába. A 2006-os Nemzetközi Duna Nap keretében pedig Győrött mutatták be a tokfélék megmentésére irányuló akciótervet, amely az élőhelyek rekonstruálása mellett a fajok mesterséges szaporítását is tartalmazza. A 70-es és 80-as években egyébként már folytak kísérletek a vizák kecsegével alkotott hibridjei, az úgynevezett vicsegék tenyésztésére. Beszerzési nehézségek miatt azonban ezek a programok megszűntek.

Magyarországon a Rideg & Rideg Fisch Farm Kft. - tokivadékok szaporítására szakosodott családi vállalkozás - kísérletet tett vizaikra beszerzésére, de az export-import tilalmak és a magyar állatvédelmi jogszabályok ezt nem tették lehetővé. 2008 őszén azonban a megváltozott törvények alapján megadták az engedélyt. Rideg Árpád tavaly áprilisban kapott értesítést arról, hogy két - a Duna-deltából kifogott, szaporításra szánt - nőstény vizát szállítottak egy romániai haltelepre. Az ottani szakemberek egy orosz tokhal-specialistára szerették volna bízni a tenyésztéssel kapcsolatos teendőket, ám ő a vízumkérelem elhúzódása miatt késett, így Rideg kezdhette meg a munkát. Ő magyar pontyokból származó szárított hipofízissel, és a Horváth László professzor által kikísérletezett serkentőanyaggal kezdte meg a szaporítást - sikerrel.

Az egy kiló vizaikra Magyarországra, Homokmégyre került, amelyből 4300 embrió kelt ki. Pannonhalmi Miklós szerint ahhoz, hogy később majd a Dunába helyezzék őket, szakminisztériumi engedély szükséges.

Eredeti cikk: NépszabadságOnline