Sikeres volt az első magyarországi vizatelepítés

A Vaskapunál fogták ki az Ercsinél beengedett jelölt vizát

2010. november 18. 

Jelölt vizát találtak a Duna Vaskapunál a halászok.  A viza bébit 2010. november 03-án 10.00 órakor Ercsinél engedték a Dunába a telepítés kezdeményezői.

Viza 2010. november 13.Tekja 960 fkm.

Magyarországon első alkalommal telepítettek vizákat a Dunába az idén októberben  és novemberben A kis halakat az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság koordinálásával Győr térségében a Szigetközben, illetve Budapesten a Vizafogónál és Ercsinél bocsájtották útjukra.
Az első újratelepítésnél ott volt Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter is.

Jelentős szakmai és lakossági érdeklődés mellett 100-100 db. egynyaras jelölt vizát engedtek a Dunába. Ez volt az első magyarországi kísérlet arra, hogy a halakat visszatelepítsék a faj korábbi élőhelyére, hogy vándorlási útjukat a Dunamenti horgászok segítségével nyomon lehessen követni.

A kockázatos kísérlet sikerét bizonyítja, hogy 2010. november 15-én a Belgrádi Egyetem Biológiai Tanszéke jelezte, a Duna Vaskapu I. tározóban Tekija településnél a halászok egy jelölt vizát fogtak. Lemérték súlyát és hosszát, feljegyezték a jel adatait és a halászati felügyelőn keresztül továbbították az információkat.

A viza bébit 2010. november 03-án 10.00 órakor Ercsinél engedték a Dunába a telepítés kezdeményezői. A hal 10 nap alatt több mint 650-km-t tett meg. A halászok a halat lefotózták, videofelvételt készítettek róla és visszahelyezték a Dunába, hogy folytatni tudja útját a Fekete Tengerbe. A Vaskapu I. és II. hajózsilipjein keresztül nagy valószínűséggel csatlakozhat társaihoz. 10-12 év múlva térhet majd vissza hazánkba. A kísérlet megerősítette a viza vándorlási készségének fennmaradását. Ez a siker további inspirációkat ad a program kezdeményezőinek a hajózsilipek alternatív hasznosításában.

A tokfélék és közülük is a legnagyobb faj a viza egyik jelentős szaporodási helye a Szigetköz, Ercsi, illetve Gemenc térségének vizeiben volt. Az ikrából kikelt ivadék megkezdte vándorlását a Fekete tengerbe és ott vált ivaréretté, majd visszatért „szülőhelyére” többek között a Szigetközbe.
A Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság 2009 decemberében elfogadta a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási tervét. A közös intézkedési programok értelmében az emberi beavatkozások és élőhely korlátok a jövőben nem akadályozhatják a tokfélék és más halak szabad vándorlását a Dunában és mellékvízfolyásaiban.

A vizatelepítés kezdeményezői és támogatói a Rideg&Rideg Fish Farm Kft. Homokmégy, az „Előre” Halászati Termelő Szövetkezet Győr, a Közép–dunai Hal Kft. Ercsi, és a Hallépcső Bt. Győr, míg a halak jelölését a Balatoni Halászati Zrt. munkatársa végezte.

A viza
A tokfélék a világ legnagyobb édesvízi halai közé tartoznak. A legtermetesebb faj, a viza némely példányának testhosszúsága elérte a 6 métert, tömege meghaladta az 1000 kg-ot.
•    A ma élő tokfélék 27 faja, kizárólag az északi féltekén Atlanti és Csendes Óceán, Földközi, Fekete és Kaspi tengerben él.
•    Első megjelenésük a Devon korra 400 millió évre tehető. A ma élő tokfélék már több, mint 200 millió évvel ezelőtt a Jura korban is éltek. Fossiliáknak tekinthetők.
•    Legtöbb fajuk több mint 50 évig él, Észak-Amerikában 157 éves egyedet is meghatároztak.
•    A viza eléri a 10 métert, 1,5 tonnát, ezzel a legnagyobb édesvízi halunk.
•    Későn -12-20 év - után válnak ivaréretté.
•    Nem minden évben ívnak.
•    Óriási mennyiségű ikrát termelnek, a testsúlyuk 10-25%.
•    Iváskor több száz km-t vándorolnak felfelé a folyófenéken ivóhelyükre, míg vissza a tengerbe a felszín közelében úsznak.
 

A búcsú pillanatai Véneknél 1801 fkm