A halátjáró létesítésének elvei
A Víz Keretirányelv általános környezeti célkitűzése felszíni vizeink jó ökológiai és kémia állapotba hozása, a vízzel kapcsolatos élőhelyek védelme, javítása. Vízfolyásaink döntő többsége nem éri el a kívánatos állapotot, illetve potenciált, elsősorban a hidromorfológiai beavatkozások hatásai miatt. Az intézkedési programokban előkelő helyet foglal el a hosszirányú átjárhatóság helyreállítása és a hidromorfológiai viszonyok javítása, a jó ökológiai állapot, illetve potenciál elérése.
A halátjáró létesítmények célja, hogy biztosítsa a halak, illetve tágabb értelemben a vízi élőlények számára a környezeti célkitűzésekben megfogalmazott vándorlás, szaporodás és táplálkozás feltételeit. A halátjáró hatékonyságánál meghatározó, hogy a halak megtalálják a bejáratot és azon késedelem, stressz, illetve sérülések nélkül áthaladjanak.
Magyarországon már több, különböző típusú és hatékonyságú halátjáró létesült annak ellenére, hogy a halátjárók tervezéséhez, üzemeltetéséhez és vizsgálatához nem áll rendelkezésre egységes hazai halbiológiai és műszaki szakértői anyag. Az útmutató célja e hiányosság megszüntetése, a vonatkozó természettudományi és műszaki ismeretek egységes szerkezetbe foglalása, az egyértelmű szaknyelvi szókincs (nómenklatúra) kialakítása.
A halátjárók típusai
Az akadály eltávolításán kívül nem létezik „csodákra” képes halátjáró, ami minden másnál hatékonyabb: a tapasztalatok azt mutatják, hogy a számos természet-közeli vagy művi halátjáró egyaránt lehet hatékony, vagy hatástalan.
A halátjárók fő típusai az alábbiakban foglalhatók össze:
A 180 oldalas útmutató a fő típusokat részletesen tárgyalja, foglalkozik azok biológiai megalapozásával, tervezői számításokkal, valamint az üzemeltetéshez szükséges mérő-megfigyelő rendszerekkel. Fontos részét képezi az útmutatónak a 22 Magyarországon létesített halátjáró összehasonlító dokumentációja is. A tervezői munkát tovább segíti az átfogó irodalomjegyzék is.
A fő típusokon belül a helyi adottságok következtében különböző változatok jelenhetnek meg, de általában megállapítható, hogy a hatékony halátjárók a fő típusok kombinációjával alakíthatók ki.
Az útmutatót a társadalmi és tudományos szervezetek, néhány tervező iroda által egyre erőteljesebben jelzett igényekre az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közreműködésével, a Földművelésügyi Minisztérium bátorításával, és támogatásával a halátjárók tervezésében jártas szakemberek Pannonhalmi Miklós szerkesztésében 2018-ban elkészítették. A kiadó ezekkel a gondolatokkal bocsátotta útjára a kiadványt: Kívánom, hogy e hiánypótló kiadványt, ezt a remek útmutatót az ökológusuk, a vízépítő mérnökök és a halgazdálkodási szakemberek is haszonnal forgassák majd, a közös gondolkodás jegyében – a halak érdekében.
A „HALÁTJÁRÓK tervezése, üzemeltetése és ellenőrzése” Útmutató hozzáférhető az Országos Vízügyi Főigazgatóságon és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon.
Pannonhalmi Miklós
Győr,2019.március.
